Gyakran Ismétlődő Kérdések a Kerekhegyi Csatornázással kapcsolatban:

Tisztelt Lakosság!

Alábbiakban igyekszem összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a kerekhegyi terület csatornázásáról. Amennyiben egyéb kérdésük van, kérem, tegyék fel levélben vagy emailben: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

1. Mi konkrétan a projekt tárgya? A projekt tárgya Solymár-Kerekhegy területének lakossági szennyvízcsatorna hálózattal való ellátása. A hálózat elemei az utcákon menő gerinccsatorna vezetékek, a nyomott-vizes vezetékek, a telkekre beálló csatlakozócső csonkok, a gerincvezetékeken építendő tisztító és bukóaknák és egyéb műtárgyak. A rendszer lefedi a teljes jelenleg még csatornázatlan kerekhegyi területet. A hálózat 3 ponton csatlakozik a már meglevő községi csatornahálózathoz. A projektre az önkormányzat EU által társfinanszírozott pályázati támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program keretében.


2. Hol informálódhatunk a projektről? A község honlapján (www.solymar.hu) és a kerekhegyinfo.hu, solymaricsatorna.hu, illetve a hirdető táblákon igyekszünk naprakész információkat adni. Ezen kívül a község ingyenes havilapjában a Solymári Hírmondóban és a Solymári Magazinban is tájékoztatni fogjuk a lakosságot.

3. Hol lehet megnézni a terveket? A Polgármesteri Hivatal beruházási csoportjánál előzetes időpont egyeztetéssel lehet betekinteni a dokumentációba.

4. Mi azaz „érdekeltségi egység"? Egy érdekeltségi egység általában 1 db beépíthető telek. Amennyiben azon ikerház vagy pl.: többlakásos társasház áll, az lakásonként számít 1-1 érdekeltségi egységnek.

5. Mi van, ha valaki nem akar rákötni? Amennyiben az érdekeltségi terület tulajdonosainak 2/3-a akarja a projektet, a maradék 1/3 tulajdonosnak a törvény erejével kötelezővé válik. A rákötés türelmi ideje:1 év az elvezető rendszer sikeres átadás-átvételétől kezdődően!

6. Ezeket a feltételeket az önkormányzat határozta meg? NEM. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet

7. És ha mégsem fizet? A törvény a legbiztosabb megoldást választotta: „ A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás" (35§ 3.).

8. Hivatkozhat valaki arra, hogy zárt szennyvíztárolója van? Nem. Akkor is köteles rákötni. A zárt tározót kiválóan át lehet alakítani csapadékvíz tárolónak, ami öntözésre az emelkedő vízdíjak miatt igen gazdaságos megoldás.

9. Mi a helyzet a házi (biológiai stb.) tisztítókkal? Ezekre (a közhiedelemmel ellentétben) nem kérhettek és nem is kaphattak vízjogi engedélyt. Ugyanaz a helyzet velük, mint a zárt tárolókkal.

10. Ha valaki nem köt rá határidőre, akkor milyen díjakra lehet számítani? Akkor az egyre növekvő talajterhelési díjat kell kiszabni, ami az ingatlanon elhasznált hálózati víz alapján számított a törvény szerint évről-évre egyre magasabb díj. De ha van hálózat, a díj megfizetése sem mentesít a rákötési kötelezettség alól.

11. Ez a talajterhelési díj mennyi lehet egy ház esetén? Egy átlagos lakóháznál 20-40 ezer forint is lehet havonta!

12. Milyen kapacitásbővítésre van mégis szükség? A pályázat nem támogatta az elvezető művek cseréjét. A régi fővezetékek már nem bírnának nagyobb terhelést és vízjogi engedélyt sem kapnánk a tovább üzemeltetésre. Mindezért a község 3 pontján fel kell bővíteni az elvezető műveket. Ebből egy szakasz elengedhetetlen a Kerekhegyi bővítéshez.

13. Ahol a terv tartalmazza, ott a házi átemelőt mindenki magának kell megvenni? Nem, ezt projekten kívül költségként megfinanszírozza a közösség. Ugyanakkor a házi átemelő beépítése, üzemeltetése és karbantartása az adott tulajdonos feladata.

14. Ha ingyen adják a házi átemelőt, azt meddig kell átvenni? A projekt megvalósulása után 1 éven belül van lehetőség ingyenesen átvenni az átemelőt. Amennyiben a telken nincs épület, célszerű az átemelőt nem beépíteni, hanem elszállítani. Ha mégis beépítésre kerül, a szivattyút mindenképpen ki kell szerelni, mert sok helyen előfordult már, hogy eltulajdonították.

15. Hogy néz ki egy ilyen „házi átemelő"? Általában föld alá telepítik, a tetején aknafedélhez hasonló szerelőajtó van. Leginkább egy nagy műanyag hordóhoz hasonlít (átmérője 70 cm, magassága 1-1,5 m). A benne levő szivattyú egy automatika segítségével a tartály megtelésével indul és időszakonként így nyomja fel a szennyvizet a gerincvezetékbe. Van, ahol pl. garázsba vagy pincébe telepítik, akkor még könnyebben karbantartható.

16. Ha elkészült a rendszer meddig állnak be a telkekre és milyen költségei jelentkeznek még a tulajdonosoknak a konkrét rákötés esetén? A cső a kerítésen belülre 80 cm-rel áll be. Innen a tulajdonos kell, hogy engedélyeztesse és kiépítse a tisztító aknát és a további vezetéket a házig. Ha átemelő van, azt le kell telepítenie a helyére és be kell kötnie. Ezen a munkák költsége nagyon függ attól milyen távolságok és domborzati viszonyok vannak. Nem mindegy például, hogy milyen messze van a bekötendő épület, illetve melyik oldalán jön ki a szennyvíz. Rákötni csak a fentiek szerint engedélyezett dokumentáció birtokában lehet. A szükséges formanyomtatványok letölthetők az üzemeltető KÖZCSAT Kft honlapjáról: http://www.kozcsat.hu/.

17. Át lehet-e kötni a meglevő emésztőgödörből? Nem! Ez nemcsak tilos, de teljesen célszerűtlen is. A szennyvíz pangása miatt nagyon komoly lehet dugulás veszély és a bűzhatás, nem csak az emésztő közelében, hanem akár az épületen belül is. Ha pedig a csővezeték az emésztőn áthalad nagy a veszélye annak, hogy behajlások lépnek fel, ami szintén dugulást, bűzhatást válthat ki. Ezekkel a „megoldásokkal" ráadásul elveszhet a csapadéktárolónak való felhasználás lehetősége is. Az üzemeltető mindezt tételesen ellenőrzi a bekötés átvételekor.

18. Milyen mélységben halad a csatornagerinc? A műszaki és terepadottságok szerint 1,5-3,5 méter mélységben.

19. Ha be van építve a szuterén rész, onnan még gravitációs vezetékkel lehet kivezetni a szennyvizet, vagy mindenképpen átemelő kell? Ez mindig az adott domborzati adottságoktól és a fővezeték helyzetétől függ.

20. Az utcafront melyik pontján és milyen mélységben áll be a csatlakozó cső? A konkrét bekötési pontokat a tervezőmérnök leegyeztette azokkal a lakókkal, akiket az elmúlt 1-2 évi terepbejárása során megtalált. A kivitelezés során minimális módosítások még engedélyezhetők, de célszerű lenne minél jobban a tervekhez tartani magunkat. A beállás mélysége a gerincvezeték mélységétől függ.

21. Mi lesz az utak helyreállításával? Ahol technikailag lehetséges volt nem az út alatt tervezte a mérnök a gerincvezetéket, de a már meglevő víz- és gázvezetékek védőtávolságai erősen leszűkítették a lehetőségeket. A pályázat feltételei miatt az utakon csak sávos helyreállítást lehet végezni. Ez azt jelenti, hogy nem aszfaltozhatjuk le újra a teljes pályát, csak a kibontott sávot. A jövőben tervezzük a Koppány utca alsó felének a teljes felújítását, ennek megvalósulása az engedélyek és a források meglététől fog függeni, a terveket már itt is elkészíttettük.

22. A kivitelezés alatt hogyan lehet megközelíteni a Kerekhegyet? Időszakosan le lesz zárva a Koppány utca. Ekkor óvatos vezetéssel az igen meredek Kökörcsin utcán lehet lejutni a faluba. A másik lehetőség Budaliget felé kerülővel. Az építés során folyamatosan jelezni fogja a kivitelező a használható útvonalakat. Ugyanilyen probléma, hogy az egyes mellékutcák is néha le lesznek zárva, plakátokon fogjuk tájékoztatni a lakosságot, hogy időben álljanak ki autóikkal. A rendőrség és a közterület-felügyelet is segíteni fog a forgalom irányításában. A közszolgáltatók (pl.: szemétszállítás) közlekedését is igyekszünk biztosítani.

23. Mik kerülhetnek a szennyvízcsatornába? Erre a üzemeltető KÖZCSAT Kft honlapján részletes leírások vannak (csatornahasználati „illemtan"). A lényeg, hogy kemény és szilárd anyagok nem juthatnak bele, mert ezek a dugulás mellett tönkretehetik a községben található átemelőket (házi átemelő esetén tönkreteheti a szivattyút és elöntést okozhat). Ugyancsak tilos vegyszerek, mérgek, oldószerek beöntése, mert ezek a biológiai tisztító rendszert károsítják. Sütőolaj beöntése szintén komoly kárt okoz ezért, a sütőolajt szervezetten gyűjtjük.

24. A csapadékvíz belevezethető? Nem! Ez tilos, túlterheli a rendszert és tönkreteszi a tisztítómű működését. Hosszútávon mindez helyi elöntéseket okozhat és megnöveli a tisztítás díját.

25. Mennyi lesz a szennyvízdíj? Ugyanannyi, mint bárhol Solymáron vagy Pilisszentivánon. Az ármegállapító hatóság a két falu képviselő-testülete, de jogszabályváltozás miatt 2 év múlva már a Magyar Energia Hivatal lesz az ármegállapító. Jelenleg a lakosság az első 10 m3 havi fogyasztás után bruttó 375 Ft/m3 , a havi 10 m3 feletti mennyiségre bruttó 470 Ft/m3 díjat tartozik fizetni. Aki szemétszállítási díjat fizet az már kapott a KÖZCSAT Kft.-től számlát és a rákötés után ez a számla fogja tartalmazni a szennyvízdíjat is.

26. Mikortól kell szennyvízdíjat fizetni? A rákötés után. Ekkor a szerződéskötéssel egy időben leolvasásra kerül a vízóra és utána az elfogyasztott víz arányában számlázza ki az üzemeltető Közcsat Kft. a havi szennyvízdíjat. Ha a vízmű (DMRV ZRt.) lecseréli a vízórát, azt célszerű haladéktalanul bejelenteni a KÖZCSAT Kft-nek).

27. Mi van a locsolásra szánt vízzel, hisz az nem kerül a csatornába? Amennyiben jelentősebb vízmennyiséget fordít locsolásra célszerű a kerti csapra mellékvízmérőt szereltetni és engedélyeztetni a szolgáltató KÖZCSAT Kft.-vel. A mellékvízmérő fogyasztást levonja a szolgáltató a díjból. Ha a mellékvízmérő aknában van és a föld alatt megy a vezeték, akkor terv benyújtását kéri a szolgáltató. Az erre szolgáló formanyomtatványok is letölthetők az üzemeltető KÖZCSAT Kft honlapjáról: http://www.kozcsat.hu/.

Solymár, 2012. október 8.        

 

                                                                                                        szente

                                                                                                               Dr. Szente Kálmán
                                                                                                             polgármester